Én vagyok a gondolataim Ura!
2008.01.20. 15:59
Huh, szerencse hogy a pozitív gondolatok százszor erősebbek. Természetesen ismerem a saját negatív gondolataimat és sokszor tartok is tőle hogy megvalósulnak, ami csak tovább erősíti a félelmemet. De ha a pozitív gondolatok ennyivel erősebbek, akkor semmi gond, még megfordíthatom ezt a dolgot!
„Én vagyok a gondolataim ura!”
Szóval nézzük csak újra, hogy is működik ez? Ha azt mondom, hogy „nem akarok elesni” akkor a törvény csak az igére koncentrál tehát az „elesni” szóra, ami pedig negatív jelentéssel bír. Tehát hiába próbálom a „nem” szóval pozitívvá tenni, az elesés akkor is negatív marad, vele pedig az egész gondolat. Vagy a „ne beszélj így Velem!” – mondatban a „beszélj így”-en van a hangsúly és hiába teszek elé vagy mögé bármit, a lényeg akkor is ez lesz, tehát a törvény szerint ezt vonzom be, így fogsz velem beszélni.
Aha, kezdem érteni. A pszichológiában is van valami hasonló elv, miszerint ha szeretnéd hogy a gyermeked, párod megtegyen neked valamit, akkor inkább dicsérni kell, a pozitív dolgokra felhívni a figyelmét, arra koncentrálni. Hiszen ha folyton szidom, hogy milyen rendetlen, akkor az marad meg a fejében hogy ő rendetlen és akkor valószínűleg olyan is marad.
Azonban ha azonos dolgok történnek velünk (pl. egy tömegszerencsétlenségben), akkor nem kell hogy mind pont ugyanarra gondoljunk, elég ha a lényeg ugyanaz : ha mind olyasmire gondoltunk, hogy nincs irányításunk a dolgok felett, hogy tehetetlenek vagyunk. Tehát a törvény csak a lényegre koncentrál, így meg kell tanulnunk hogy a lényeg pozitív legyen. Hű, lehet hogy ez nem lesz könnyű?
|